Mivel a piacon rengeteg féle táp van, azok között található minőségi, belépő szintű, barebone és a végén, az igazi kínai gagyi.
Van még mellé egy szabvány is, ami a 80 Plus. Ez egy olyan szabvány, ami besorolja a tápegységet egy adott tartományba, ám de nem kötelező a tápegység gyártók számára, viszont ezek biztosan tudják a rájuk írt teljesítményt, de attól függetlenül más tápegység is tudhat hasonlókat, amelyek nem voltak e szabványtesztelés alá vetve.

A táblázatban szereplő % értékek hatásfokot jelentenek a 80 Plus White, Bronze stb, mellet. (Köszönöm a segítő kommentet!)

Ahogy a fenti táblában is látható, ezek a tesztelési célok. A valamelyik kategóriát jól teljesíti az adott tápegység, akkor az a cég arra a tápra használhatja a például „80 Plus Gold” -ot. Ámde léteznek olyan tápok is, amelyre az van írva, hogy „85 Plus”. Ez utóbbi nem tartozik a szabványba, de ha rendes márka adja hozzá a nevét, akkor valamelyest megbízható az állításuk, mivel ők ezt saját tesztelésnek vetették alá. Ha 80 Plus szabványú tápot veszel, nem fogsz mellé lőni vele, nem véletlenül kapta meg a szabványt.
Ha minél magasabb besorolású tápot veszel, annál kevesebb energia fog átalakulni hővé. Mégis miért pont hővé? Mivel elektronikáról van szó, az energia nem vész el, csak átalakul.
A tápegység hatékonysága a kimenő teljesítménye osztva a bemeneti teljesítményével, a maradék bemeneti teljesítmény hővé alakul. Például egy 600 wattos, 60%-os teljesítménnyel üzemelő tápegység 1000 W-ot húzna a hálózatról, és így 400 W-ot veszítene hőnek. Másrészről, egy 600 wattos, 80%-os teljesítménnyel üzemelő tápegység 750 W-ot húzna a hálózatból, és így csak 150 W-ot veszítene hőnek.

Az igazi kínai gagyikat, túl olcsókat meg kerüljétek messzire.

De hogyan tudom azt, hogy a gépemnek mekkora tápegység kell?
Könnyedén! A gyártó mindig megadja az alkatrészeknek szükséges tápellátást. Vegyünk egy i7-4790K-t. Ő alapesetben 88W-ot vesz fel, viszont mivel K szériás processzorról van szó, így, ha „overclock” -olod, akkor bizony nagyobb teljesítményt vehet a táptól el! Ezzel mindig számolj, ha órapörgetésbe vágod a fejszéd! Vagy itt van a Ryzen 2600X: 95W. Ő gyárilag ennyit fog felvenni és a mellékelt hűtési rendszere ennyit fog elviselni. Vagyis, ha órapörgetésbe gondolkozol, ne felejts egy jobb hűtést és hűtőpasztát venni! Nyilván egy jobb hűtés is már fog csippenteni a tápegységedből.
A videokártyáknál is hasonlóan működik, de ott még szélesebb a teljesítményfelvétel, főleg, hogy a gyártók ott már a gyárban játszhatnak az órapörgetéssel is, ahogyan később akár otthon te is, de a gyártók megadják a már szükséges tápegységet, mint például egy RTX 2070 185W-ot vehet fel akár, vagy többet, de a rendszerbe beépített tápod minimum 550W-os, vagy nagyobb lehet csak.

Vegyünk egy ilyen gépet alapul:
i5-4570 (84W, nincs OC lehetőség)
GTX 970 (145W, de minimum tápegység 500W)
2x4GB DDR3 RAM (Mivel ez a legkevésbé ismert, mondjuk azt, hogy 2x5W)
120 GB SSD (kb. 15W, gyártónkként változhat és nem sokat eszik)1 DB HDD (kb. 25W, gyártónkként változhat, és nem sokat eszik)

Ehhez a számítógéphez ajánlottan 500W fölötti teljesítményű táppal jó számolni mert a kártya többet is felvehet mint a 145W a stabilabb működéshez, de ha ez alá mész, a videokártyád és a rendszeredet is instabilitásnak teheted ki! Ha túlontúl aláméretezed a tápodat, az vagy csak a tápodat végzi ki egy idő után a számítógépben, vagy viszi az egész hardvert magával! Rengeteg tápegység kalkulátor van fent a neten, használd őket bátran, és vedd számításba az ajánlásukat.

A tápok között, ahogy már az elején szó volt róla, 3+1 féle táp van. Én azt mondom 12-15 ezer forint alá ne vidd a tápodat, mert ráfázhatsz! Ha tudsz, minimum 80+ Bronze-zal, vagy jobbal kalkulálj!
Minőségi: Rendes, több éves gyártótól származó, több éves garanciával, akár 80 Plus szabvánnyal rendelkező táp, és akár félmoduláris/moduláris kivitelben is kapható.
Belépő szintű: Kevésbé ismert gyártótól, kevesebb garanciával, 80 Plus szabvánnyal itt fogsz a legkevésbé találkozni, félmoduláris-moduláris tápok itt esélytelenek.
Barebone: Egyedi PC-k (Például falra tervezed, vagy egy kisebb házba akár egy asztalba akarod beépíteni) összerakásához könnyebben találsz itt magadnak tápot. Ha szerencséd van, egy minőségi gyártótól való tápot is zsebre tehetsz itt.
+1 Kínai: Ez az a kategória, amit messzire kerülj el, akármilyen olcsónak tűnik! Ha sosem hallottál róla, de még a szervizes sem ajánlja neked, az nem azért van, hogy lehúzzon téged, hanem azért, mert iszonyat rossz lehet! Ne kockáztass! Vegyél minőségit! 

Szóval, ha tápot vegyél, maradj a minőségnél, a Videokártya alapján próbálj tápot nézni, mert ott fogják neked javasolni, hogy legalább mekkora tápot tegyél be a géphez a stabil működéshez. Ha bármilyen extrát veszel bele, például vízhűtés, RGB vagy bármi más, vedd figyelembe, hogy a tápod ne legyen túlterhelve. Ha azt veszed észre, hogy a géped játék közbe leáll, az valószínű, hogy a gépedbe túlmelegedett valami, vagy a tápod nem képes akkora teljesítményt biztosítani, amekkora az alkatrészeknek kell. Ha nem hűtésprobléma, a tápodat cseréld erősebbre, és már stabilabb lesz. Túlméretes tápot nem javasolt betenni a gépbe, mert nem fog nagy baja lenni a PC-dnek, de sosem fogja kihasználni egy például 450W-os konfigurációd a például 1200W-os tápegységet.

De mi is az a Félmoduláris és Moduláris, ahogy a listában is szó volt róla?
Egy átlag tápegységből kijön rengeteg féle kábel, amit egy kisebb gép összeszerelésében probléma lehet az elhelyezés. Ilyenkor jön be a félmoduláris és moduláris tápegységek. Egy félmoduláris tápegységnél az alaplapi csatlakozók már a tápból jönnek ki, de a SATA, PCI-E csatlakozók nem. Ekkor kényelmesebben el tudod helyezni a kábeleket és csak annyit felhasználni, amennyi neked szükségeltetik. A moduláris tápnál már az alaplapi csatlakozók sincsenek a tápon rajta, szabad kezet neked adva a kábelezéshez, vagy akár használhatsz egyedi kábeleket is vele.

Mindenki mást mond, hogy melyik gyártó minőségi. Számomra ők
-FSP
-Cooler Master
-Be Quiet!
-Thermaltake
-Seasonic
-Zalman

Amiket kerülj el messzire:
-Akyga
-Zeus
-Danubius

(A cikk megírásakor a Wikipedia 80 plus cikkét és az árukeresőt vettem segítségül)